top rulettia rahalle %D9%83%D8%A7%D8%B2%D9%8A%D9%86%D9%88-%D9%83%D9%88%D9%85-888 http://www.mozmec.com/?art=%D9%83%D8%A7%D8%B2%D9%8A%D9%86%D9%88-888.com-%D8%B9%D9%84%D9%89-%D8%A7%D9%84%D8%B4%D8%A8%D9%83%D8%A9&c30=2f كازينو 888.com على الشبكة http://www.tk-vilmet.fi/?art=blackjack-online-bonus&b34=8f blackjack online bonus تحميل عبر الإنترنت الفضلات الهاتف

Aztán a „helyzetről” beszélünk.  A híradásokban elveszlik – mondja –, csak nyomják a süketelést, de semmit nem magyaráznak, nem kommentálnak. Fogalma sincs, kinek higgyen. Azután felteszi a kérdést: akkor most kinek van igaza? A Moody’s-nek, amely azt mondja, nem jók a kilátások, vagy a kormány politikusainak, akik azt szajkózzák, hogy a hitelminősítő világcég nagyot hibázott?  

Tudod, Barátom – kezdek neki  magyarázatnak –, ez esetben nem arról van szó, kinek van igaza. Ez az üzletben nemigen számít. Csakis az, hogy ki győz.

Hát, ezt nem érti. Úgyhogy elmagyarázom neki: Orbánnak természetesen igaza van abban, hogy önálló, szilárd lábakon álló országot akar. Minden országvezetőnek ez kell(ene) hogy legyen a célja. De ez nem megy egyik napról a másikra. Nem lehet azzal kezdeni, hogy azokat, akiknek már óriási összegekkel tartozom (pl. IMF), elzavarom a fenébe. Már csak azért sem, mert a pénzükre a továbbiakban is szükségem van. Mégpedig azért van rá szükségem, mert hirtelen nem tudom kifizetni az adósságomat, azt a jó pár millió forintot fejenként.

Vagyis: ha Orbán úgy akarja érvényesíteni az igazát, hogy hazazavar mindenkit, akkor lehet, hogy az igazsága ellenére veszíteni fog. Például azért is, mert a plusz kamatok, amibe egy leminősítés kerül, jóval magasabbak, mint az a jövedelem, amit például az idei bankadóból beszed. Mindekinek – még Orbán Viktornak is – meg kell tanulnia: ha más játékterén játszik, akkor az ottani játékszabályokhoz kell alkalmazkodnia.  

A barátom ismeri a történetemet, amikor a kádári magyar néphadsereg szépen megnyomorított egy életre. Huszonnyolc éves koromig sikerült megúsznom a rettenetesen utált kötelező katonai szolgálatot. Ez volt az egyik oka, hogy fél tucat diplomát szereztem, mert így mindig kaptam halasztást. Végül azonban nem volt mese, behívtak. Huszonnyolc évesen fiatal suttyókkal szolgáltam. Mivel a században egyedül nekem volt érettségim, én voltam „a doki”.

Pillanatok alatt kikészítettek, pedig úgy mentem oda, hogy majd én megváltoztatom a bunkóságot, a baromságot, civilizáltabbá, humánusabbá teszem a katonai szolgálatot. Hát egy frászt! A hadsereg semmit sem változott az ottlétem alatt, de engem majdnem teljesen vakon a Honvéd Kórház elmeosztályáról szereltek le. Nem mintha meghülyítettek volna, de ez volt az egyedüli módja, hogy egy orvos barátom kimenekítsen a hadsereg karmaiból, mielőtt ténylegesen bedilizek. A stressz a szememre ment, egy ödéma a szemgolyó alján szépen letépte a retinámat. Műtétek sora következett, 28 évesen le akartak százalékolni. (Akkor, és többek között emiatt disszidáltunk és kezdtünk új életet egy civilizáltabb világban.)

Ez a történet is rámutat arra, hogy hiába volt nekem igazam, amit senki sem vont kétségbe, mégis veszítettem. Ez volt a dolgok rendje, mert nem a saját játékteremen a saját játékszabályaim szerint folyt (volna) a „meccs”, hanem idegen pályán, mások által felállított szabályok szerint. Ezért is volt az egyik fő célom, miután kijutottunk Kanadába, hogy megalkossam a saját játékteremet, ahol mások is az én játékszabályaimnak megfelelően játszanak. Mert ott ezt megtehettem. Itthon nem.

Voltaire szerint mindenkinek el kell fogadnia a kártyákat, amiket az élet osztott neki, de azután csak tőle függ, hogyan játssza meg azokat, hogy megnyerje a játszmát. Magyarország számára is adottak a lapok, azokkal kell elérni a győzelmet. A győzelemhez vezető út azonban elég bonyolult, mert nem tudjuk egycsapásra megváltoztatni a körülöttünk lévő világot úgy, ahogyan mi akarjuk, mert függünk tőle. Minél jobban ugrálunk, annál magasabb árat fizetünk érte, és ez könnyen a játszmába kerülhet…

No comments

Írja meg véleményét!

 

Legnépszerűbb címkék