http://uzbekembassy.gov.kw/m17/games/7.htm تلعب لعبة ورق على الانترنت Shogun Showdown spelautomater på nätet spelarservice twitter Reel Party Platinum hedelmäpelit netissä الكازينو

Érdemes a műsort megnézni, akár többször is.  Esetleg néha némitsuk le a hangot.  Hogy érzékelhessük egy európai miniszterelnök (soros elnök) sajátos gesztusait, amiként a mondandóját – a kérdésekben megfogalmazott tényektől függetlenül – előadja, s amiként a kérdezővel szemben viselkedik, amiként a riporternőt „kezeli”.  Kanadai szemmel eléggé furcsa élmény.   

Nem elsősorban a magyar miniszterelnök elsőáldozós szűzlányokat zavarba ejtő vihogásaira gondolok, hanem arra, ahogyan az egész műsorból szinte kisugárzik az egyénisége.

De nézzük inkább a tényeket, vegyük sorra a látottak és hallottak néhány elemét! 

A műsor elején a miniszterelnök kijelenti, hogy amiért a parlament (a kétharmad birtokában) ilyen gyorsan tudja még az alkotmányt is módosítani, az a mai világban kifejezett előny. 

Az ország menedzserét látva nyilvánvaló, hogy őt valóban nem érdekli, hogy a mai világban a kiszámíthatóság, a következetesség a legfontosabb, s hogyha összevissza változtatgatjuk a törvényeket, köztük az alaptörvényt is,  (esetleg ha kedvünk szottyan visszamenőleg is), az csak káros lehet, például leminősítést, óriási bizalomvesztést eredményezhet. 

Erről, a leminősítésről, a bizalom hiányáról és további hanyatlásáról azt mondja, hogy nyolc évig mentünk befelé az erdőbe, s ezt az irányt most nem lehet fél év alatt visszafordítani. 

A tény viszont az, hogy a Bajnai-kormány – általános elismerést kiváltva – visszafordult, és elindult kifelé az erdőből, amibe az összevissza kormányzó elődei belevitték, s amelynek Orbán most egy újabb 180 fokos fordulattal ismét a belseje felé törekszik. Ráadásul olyan sebességgel teszi ezt, ami a Bajnai előtti, szintúgy inkompetens szocialista kormányt megszégyeníti.  Remény csak abban van, hogy a helyismeret hiányában esetleg átrohan az erdő közepén és valahol véletlenül kibukkan belőle.

A miniszterelnök ( a videón 7.35 perckor)  kijelenti, hogy ő úgy látja, hogy az országot pozitív várakozás veszi körül. 

Talán nem olvasta az aznapi lapokat (a világ minden részén sok tucat világlap ítélte el a magyar kormányt a médiatörvény miatt, beleértve a jobboldali kanadai újságot, a National Post-ot is.  A cim:  A magyar médiatörvény direkt csapás a sajtószabadságra ). 

(Egyébként Orbán saját tévéje, a Hir Tévé másnap egy szintén hosszú interju során többször is felhozza ezt az általános nemzetközi elitélést a főnöknek.  Ottani kollegánk dicséretére legyen mondva, még azt is megemliti, hogy ez az általános negativ hangulat túltesz minden eddigin, beleértve a 2006-os zavargásokat követő cikkezéseken is.  Orbán ezt egy legyintéssel elintézi – „ nem fair a világ”, mondja.  Őt nem tántorítja meg semmi, teljes gőzzel tovább. Ugyanigy legyinti le Merkel intelmeit.  Szinte gúnyosan mondja, hogy nem is Merkel üzent, csak a szóvivő helyettese, és -szerinte- csak azt jegyezték meg ami minden EU-s ország esetében megszokott, hogy figyelnek rá, betartják-e az európai normákat. Ennek teljesen ellentmond az egész európai sajtó, mely egyértelmüen a „figyelmeztet” szót használja, mind német mind angol cikkjeiben).  

Visszatérve az Este müsorára, abban persze igaza van, hogy a világban sokan (főleg az otthoni és külföldön élő magyarok) drukkolnak az országnak. Nagyon szeretnénk, ha sikerülne a kilábalás, mégpedig minél hamarabb.  De, egyrészt ezt nem kell a szabadság rovására művelni.  Mi értelme van ennek?  Másrészt, amikor a világ minden részén élő szakértők ezrei szerint az ország – a legjobb szándékkal is legfeljebb ezt lehet mondani – irtózatos rizikót vállal ezzel az esztelen – és eszetlen – kapkodó, mindent felrúgó, általuk gazdaságpolitikának nevezett improvizáció-sorozattal, akkor ezt szóvá kell tenni.  És nem hallgatni róla. Vagy hagyjuk őket, hadd szajkózzák, mint a trabantos a 70-es években az új M7-esen, amikor szembe menve a forgalommal háborogva kifakadt, hogy itt mindenki bolond és szembejön a forgalommal?

Amit a jegybankról mond (a 9. perc körül), mármint, hogy nem egy hullámhosszon gondolkodnak, az elszomorító. Egy európai miniszterelnöknek tudnia kell, hogy a bank azért emelt kamatokat, mert leminősítették az országot.  Az MTV reggeli műsorában is elhangzik szakértőktől:  ez szükséges rossz.  Így nincs más választás: magasabb hozamot (kamatot) kell ajánlani a befektetőknek, nehogy kimeneküljenek az országból.  A romló forint-árfolyam miatt a saját valutájukban különben is kevesebbet ér a befektetésük. És még alig néhány éve volt,  hogy egy féléven keresztül nem vettek jóforman egyetlen magyar államkötvenyt sem (akkor kellett az IMF –hez fordulni.) Ezt jo lenne elkerülni…

A következő téma igazi csemege.  Könyveket lehetne írni a magánnyugdíjak lenyúlásáról folytatott párbeszédről.  Most csak annyit, hogy a szerencsétlen műsorvezető-nő (Szöllősi Györgyi, kíváncsi vagyok, meddig lesz a helyén), próbálkozik, egyre-másra teszi fel a kérdéseket (az interjú 14. percében), felemlítvén a sok, egymásnak is ellentmondó „döntés” paródiába illő sorozatát.  Igyekszik, tán még jobban mint az előbb emlitett műsorvezető a Hir-tévében, de hiába. 

Először 14 havi befizetés-visszatartásról beszéltek, majd megnyitották a visszalépés lehetőségét, azt mondták, hogy az államadósság miatt kell ezt meglépni, majd, hogy a nyugdíjak megmentése miatt kényszerülnek erre. Ez után bejelentették, hogy eltörölték a kötelező belépést, aztán azt mondták, hogy aki nem lép át az államiba, az nem kap állami nyugdíjat (noha a munkáltatója a 25%-os jutalékot utána, ahogyan eddig is köteles volt, úgy ezután is köteles lesz az államnak befizetnie). Aztán többször volt adózandó a kivett hozam, még többször nem, egyetlen hét alatt.  Minderre Magyarország felelős miniszterelnöke azt mondja, hogy a dolgoknak a politikában mindenütt ez a normális sora, rendje.  Lépésről lépésre haladtak, átszervezték a nyugdíjrendszert.

A csúcs azonban akkor következik – s ezen közgazdászok már nevetni se tudnak – amikor azt mondja, hogy ezzel az „átszervezéssel” (hah’) megmentettük a nyugdíjasok nyugdíját, és „hosszú távon is biztonságba helyeztük a fiatalok nyugdíját”.  És még erre a csúcsra is rátesz egy lapáttal, egy perccel később  (!) a következőket mondja:  „a nyugdíjrendszer hosszú tavú jövője az nem a nyugdíjrendszerben van”.

Na akkor most hogyan helyeztük hosszú távon biztonságba a fiatalok nyugdíját az „átszervezett” nyugdíjrendszerrel, ha hosszú távon a nyugdíjrendszer jövője nem a nyugdíjrendszerben van? 

Akkor most mi van?  Ez Európa?  Ja, és ezt nem a negatív IQ’s  Pista bácsi mondja, akinek több füle van, mint foga, a lajosmizsei dűlő kocsmájából, pár üveg bor után…

Hogy fair-ek legyünk, amit a magyar kormány feje ehhez hozzá tesz, hogy tehát a két dolog, ami kell a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához, az foglalkoztatottság és a gyerekszülések növekedése, az persze helyes. Ezt még a Pista bácsi is tudja. (Azt már nem emliti hogy ez szükséges de nem elégséges feltétel).  De meggyőződésem, hogy sem a foglalkoztatottságot, sem a gyerekvállalást nem lehet lényegesen növelni egy olyan világban, ahol a fenti ad hoc , viccbe illő kapkodással intézik el az „átszervezést”.  Tudniillik a befektetők, akiknek a pénzén élt és él ma is az ország, az ilyesfajta kapkodásra igen érzékenyek. Legfőképpen a jogbiztonságra. A következetességre, a  kiszámíthatóságra.  A „hős” riporternő által is vázolt totálisan ellentmondásos procedúrát a miniszterelnök hiába nevezi dolgok normális sorának, rendjének, ettől az még nem az.  Minden, csak nem következetes,  minden, csak nem kiszámítható.

Az interjú 18. percénél Orbán a fején találja a szöget:  azt mondja, hogy a mai magyar fiatalok külföldön képzelik el a boldogulásukat.  Egy felmérés szerint a 61 százalékuk. Persze, ilyen arányban nem tudnak majd kimenni, ez a veszély nem fenyeget.  De ha csak az egytizedük kimegy, (és ettől azért több fog), már csődbe kerül a nyugdíjrendszer, mi több, az egész ország is.  Megint csak azt lehet mondani, hogy a fiatalokat nem ilyen politikával lehet otthon tartani.  Én fiatalként dobbantottam családostul, feladva mindent a szabadságért. Viszonylagos jólétet, anyagi javakat, biztonságot, múltat, házat és hazát.

Meggyőződésem, hogy a mai fiatalság sem akar egy szellemileg zárt, avitt, médiakontrollal sújtott, egyszemélyi és egypólusú hatalom által (kézi)vezérelt országban élni. Még akkor sem, ha – adja Isten -, ez a sok zagyvaság amit eddig csináltak mind leülepszik, és bejön, amit – velünk együtt – szeretnének: az ország gazdaságilag sikeres lesz.  A fiatalok még akkor se maradnak, ha tele van a zsebük, de nincs szabadság, fiatalos lendület, tudás-alapú előrehaladás.  Ez a dolgok természete. A fiataloknak szabad levegő kell, minél kevesebb korlát. Az ország nyelvtudásban lassan előbbre lép Európa utolsó helyéről, lassan felnő egy új generáció, amely a szabad Európában született, nyelveket beszél, toleráns, kultúrákat megért.  Egy ilyen generáció, – főleg ha nincsenek határok-, nem fog otthon ülni és a sorozatgyártású, agybénító híreket hallgatni és egy vita nélküli világban bókolni élete végéig. 

Az ország miniszterlenöke (a 21. perc körül) megint beletrafál valamibe. Azt mondja, hogy „Ausztriában és Angliában a hazainál nagyságrendekkel nagyobb bankadók vannak”.  Mindenki maga ítélje meg, hogy a felelős miniszterelnök lódítani szándékozott-e, avagy nem ismeri a tényeket.  És hogy ezek közül melyik a jobb. 

Ausztriában ugyanis a bankadó (amit egyébként otthon nem Orbán, hanem Bajnai vezetett be, csak az sokkal kisebb arányú, s így a pénzvilág által jobban elfogadott volt) mértéke a magyarnak a töredéke.  És ha már angliai válságkezelő példákkal hozakodik elő a magyar kormányfő, akkor illene azt is megemlítenie, hogy az angol bankadót sok más megszorítás és adóemelés közepette vetették ki. Miközben például a tisztségviselők fizetését befagyasztották. Másrészt Angliában nem magyarországi módon „azonnali és nagyaranyú adócsökkentésnek” nevezik a történteket, hanem a nevükön. És az ottani lapok nyíltan latolgatják, hogy vajon a bankadó pénzt hoz-e majd a költségvetésbe, avagy üzletet hajt ki az országból.   

Ezzel együtt a brit bankadó a magyarénál háromszor annyi pénzt tervez beszedni egy év alatt. Csakhogy a brit gazdaság nagyjából 2 trillió dolláros évente, így a beszedendő 3 milliárd dollárnyi adójövedelem ennek körülbelül a 700-ad része. Vagyis 0,15 százalék. Magyarországon viszont a bankadó a GDP mintegy 0,6 százaléka, azaz GDP-arányosan az angliai négyszerese. Ha a bankok vagyonához viszonyítjuk, a magyarországi bankadó aránya sokszorosa az angliainak, mert az angol bankok vagyona elképesztően nagy ( a GDPnek vagy ötszöröse).  Ha a lakosság számához viszonyítjuk a magyarországi bankadó akkor is az angliai kétszerese.

Ausztriában a bankadótól 500 millió eurót várnak, ami kb. 140 milliárd forint.  Nem tudom, hogy ez az összeg milyen orbáni (vagy orwelli) matematika alapján nagyobb „nagyságrendekkel” a magyar bankadó 200 milliárdjánál. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az osztrák gazdaság mérete majd háromszorosa a magyarénak, akkor kiszámítható: sógoréknál a bankok arányosan nagyjából negyed annyit adóznak, mint a mi bankjaink. 

Orbán ez után tesz még egy kijelentést (a 22. perc után), ami közgazdaságilag nonszensz: „az államadósság csökkentese nélkül egyetlen EU-s ország sem lehet sikeres”.  Ehhez nem is kellene kommentárt fűzni. Persze nem arról van szó, mintha bizony az államadósság növelése kívánatos lenne, nem ezt mondom. Én se szeretem, ha a gyerekeink jövőjét éljük fel (elsősorban ezért vagyok aktív támogatója Kanadában a Konzervatív Pártnak).  De az nyilvánvaló, hogy sok, köztük több EU-s állam is, az államadósság növelése közben is lehetett és volt nagyon sikeres. Időszakosan néha kifizetődő kölcsönökböl beinditani vagy pörgetni egy gazdaságot.  Az is bevett gyakorlat, hogy egyes grandiózus beruházások megnövelik a hiányt és a tartozást, de ha ezeket jól csinálják, igen sikeresek is lehetnek.

Végezetül még egy megjegyzés: nagyon szeretném, hogy amit Orbán hangoztat (többször is, például a 26. perc után), hogy tehát mindenki sikeres lesz otthon, és hogy az egész ország sikeres lesz, valóban bekövetkezzen.  Én lennék a legboldogabbak egyike. De ezt nem elég akarni, tenni, tenni kell, – idézhetném Vácit.  Csak nem mindegy mit. 

Bárcsak legyen igazuk.  Örülnék, ha megcáfolnák egyik mentorom, Cardoso volt brazil elnök többszöri figyelmeztetését, ami szerint a populizmus olyan útlevágás, ami nem vezet sehova.

8 Comments

8 Reader’s Comments

  1. “a mai magyar fiatalok külföldön képzelik el a boldogulásukat.”
    És most is a jól képzett szakemberek fogják elhagyni ar országot, és nem a ” negatív IQ’s Pista bácsi mondja, akinek több füle van, mint foga, a lajosmizsei dűlő kocsmájából, pár üveg bor után…”
    De ez már csak így van ……..

  2. Már egy ideje minden kormányzati megnyilvánulás fideszül van fogalmazva, ami magyarul nem azt, de inkább az ellenkezőjét jelenti a kijelentéseknek.

  3. Horváth Judit

    A bankadót sem nem Orbán, sem nem Bajnai, hanem Gyurcsány vezette be! 17 Md volt ( nem 200 Md!) és Csányinak annyira nem tetszett, hogy cégeinek külföldre telepítésével fenyegetett. Ma egy szava sincs.

    Az egész történetből mára csak az a legenda maradt meg, hogy Gyurcsány szerint ” el lehet menni az országból”.

  4. Tisztelt holgyeim es Uraim! Miert varunk el egy olyan kormanytol mint Orban ur es csapata egy normalis gazdasagi helyzetet europai modra,amikor az otthon megtortent “voros iszap”termeszeti katasztrofat sem megelozni sem elharitani nem tudta, A szerencsetlen lakosok,meg a hirtelenjeben odavezenyelt mento osztagok, ovodasgyermeknek valo lapatocskakkal probaltak kapirgalni az iszonyatos lavat….

  5. Igaz, igaz, de szerintem semmi remény arra, hogy ez a kormány (élén az Orbán) gyorsan átszaladjon velünk az erdőn. Az már sokkal valószínűbb, hogy a zemberek elől fognak szaladni. Ma már Debreceni is bizakodó. Én meg biztos vagyok. Ilyen a magyar, hiszékeny és fát lehet vágni a hátán. De ha csúnyán átverik (mint az Orbán) felemeli a fejét. Aztán a baltáját is….

  6. Évek óta működik, hogy ha a Fidesz (Orbán) valamivel gyanúsítja az ellenzéket annak éppen az ellentéte az igaz!
    Most megjelent egy új jelenség. Ha beszélni kezdenek valamiről az már valaminek az eltussolása, éppen az ellenkezője az igazság!
    Ha valaki alapból így kezeli a szavaikat sokkal közelebb jár az igazsághoz mint ha szó szerint veszi a szavaikat.

  7. A négy gyerekem közül 2 külföldön dolgozik a harmadik januárban megy
    ki. A két nagyobbik nem kíván mostanában ilyen kormány miatt visszatérni-közölték. Remek. Szerintem a kicsi is kimegy aki most fog felvételezni egyetemre.

    Ennyit pártunk és kormányunkról valamint a kedves vezetőről

Írja meg véleményét!

 

Legnépszerűbb címkék